A B1 blog gasztro rovata



Miért vágyunk annyira a sült krumplira vagy fánkra?

2018. június 18. - kation

Mindenkire rátörhet a szörnyűséges vágyakozás egy kis sültkrumpira. Vagy fánkra. De mi történik ilyenkor az ember agyában?  donuts-burger-with-fries.jpg

Pontosan tudjuk, hogy egészségtelen, mégsem tudjuk abbahagyni az evését. Túl sokat eszünk belőle. Kívánjuk még. Vajon miért?

A Cell Metalobilsm nevű tudományos lapban megjelent írás szerint

az agyunk inkább választja azokat az ételeket, amelyekben egyszerre fordul elő zsír és cukor is,

mintsem amelyekben csak az egyik található meg.

206 felnőtt agyát vizsgálták meg a kutatók, miközben különféle ételek képeit mutogatták nekik; az ételeket aszerint csoportosították, hogy cukor, zsír, vagy mindkettő található bennük. A kutatásban résztvevőknek korlátozott mennyiségben állt rendelkezésére pénz arra, hogy ezek közül választhassanak és mindenki inkább arra költötte a pénzét, amiben mindkét tápanyag megtalálható.  

A kutatók ebből arra következtettek, hogy az agyunk már előre elkezdi megsaccolni, mennyi kalória lehet egy ételben, mennyi érkezik a szervezetünkbe zsírból és mennyi cukorból, hogy szabályozza, mennyit eszünk. De ha a kettő egyszerre fordul elő egy ételben, akkor az agyunk máshogy viselkedik.

A kutatásunk azt bizonyította be, hogy amikor a két tápanyagot kombináljuk, az agyunk nem jól becsüli az adott étel energia-értékét

– magyarázta a Yale Egyetemen dolgozó Dana Small a cikkben.

Mindezt a kutatók azzal magyarázták, hogy a zsír és a cukor egyszerre nagyon ritkán fordul elő a természetben – egy kivétellel, ez pedig az anyatej, ami gyakorlatilag a babák túléléséhez alapvetően szükséges.

A modern élelmiszeripari környezetben az olyan cukorban és zsírban gazdag feldolgozott élelmiszerek nagyon elterjedtek, mint a sült krumpli, a fánk, a csokoládés szeletek, vagy a csipsz. Ezeknek a jutalmazó potenciálja arra készteti az embereket, hogy túlegyék magukat és elhízzanak

– mondta a kutató.

Az emberiség az elmúlt pár ezer évben növényekkel és állatok húsával táplálkozott, a feldolgozott élelmiszerek csak az elmúlt száz évben terjedtek el.

A természetben azok az ételek, amelyeknek magas a cukor- és zsírtartalma, nagyon ritkák, illetve rengeteg rostot tartalmaznak, amely lassítja az emésztésüket

– mondta Small. Hozzátette: a feldolgozott ételek nagy része viszont teli van zsírral és cukorral.

A kutatók szerint az emberi agy még nem alkalmazkodott ezekhez az élelmiszerekhez és még nem tudja megbecsülni, hogyan és mennyit kellene ezekből az élelmiszerekből megennie. Ezért kívánjuk annyira a palacsintát, fánkot, vagy sült krumplit.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1gasztro.blog.hu/api/trackback/id/tr114051060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2018.06.19. 06:35:01

Az ősemberiség szinte csak feldolgozott ételt evett (= sült hús), illetve gyümölcsöt, ha hozzájutott mézet, néha ha nagyon megszorult akkor némi gyökeret. De az a mai zöldségkultusz ami volt aligha lehetett tartható, egyrészt mert a mai nemesített zöldségfélék nemigen voltak elterjedve, másrészt nem is igen termesztették őket még később, amikor elkezdődött valami primitív mezőgazdaság akkor sem. Én legalábbis még nem hallottam répa és saláta termesztő bennszülött törzsekről.

Amúgy ezzel az egész dologgal szerintem megint csak mellélőttek a dokik. A faluban ahol felnőttem a jó cuculizmusban a barna kenyér nagyjából ismeretlen fogalom volt, sőt régebben a magyar paraszt sem azt evett, max. a nagyon-nagyon csóró zsellérek. Gyerekként rengeteg cukrot felzabáltunk, már csecsemőként cukros teát ittunk. Ehhez képest egy-két cukorbeteg volt a faluban, azok is bőven 60 év felett. A gyerekkori cukorbetegség pont úgy ismeretlen fogalom volt, mint Pl. a hiperaktivitás.

tmm 2018.06.19. 09:08:54

Miért lenne finom egy brokkoli? Van benne 70% víz, rost (emészthetetlen, tehát tápanyagnak nem nevezhető dolog), ásványi anyagok (ami egyrészt mindenben van, másrészt az ízélmény kialakításához csak mérgező mértékű jelenlét mellett járulna hozzá ), vitamin (a kényszerérett, napfényt sosem látott egyenméretű, lefóliázott, egész évben kapható brokkoli vajon mennyit?). Energiatartalma nulla, fehérjetartalma nulla. Miért lenne finom?
Ezzel ellentétben a lisztből, és zsírból készült ételek, mint például a fánk, lángos, palacsinta, és a tradicionális konyha egyéb, modern fitneszguruk által lesajnált ételek ugyebár tartalmaznak fehérjét, szénhidrátot (minden testépítő tudja, hogy a kettőt kombinálni a megfelelő fejlődéshez) rengeteg energiát, könnyű emészthetőséget, gyakorlatilag 100%ban emészthető, hasznos anyagokat tartalmazó szuperfoodok. Ha másfél millió évre becsüljük az emberiség létezését, és figyelembe vesszük, hogy csak az utóbbi kb 40 évben van meg az a luxus, hogy válogathatunk, akkor 1499960 éven keresztül a zsíros, szénhidrátban gazdag ételek jelentették a túlélést. És, ha egyszer majd a társadalom is rájön, hogy a csirkemell a világ legnagyobb átverése, akkor vissza fogunk még térni a hagyományos magyar konyhához. Szóval, őrizzétek meg a tudást, hogy hogyan lehet fánkot sütni,

bobijub 2018.06.19. 09:21:05

@midnightcoder2: továbbmenve az első felvetéseden: az egészségmániákusok legviccesebb étke a turmixolt zöldség-gyümölcs-akármi. az emberi táplálkozás egyik legrégebbi vonatkozása a rágás. rágás régótább (SIC!) van, mint főemlős. erre micsinálnak agyatlan egészségmániákusék: géppelrágatott (pépesített) cuccokat tolnak a gyomrukba. ezzel kihagyják a természetes emésztés legelső fázisát, amikor - megfelelő rágás során - a nyálban levő természetes emésztőanyagok rendesen hozzákeverednek a zöldséghez-gyümölcshöz. és vannak olyanok, akik képesek arra, hogy hirtelen rááljanak arra, hogy az étrendjük jelentős százalékát ilyen tegye ki. hol volt ilyen a természetben ?? ősi időkben nem létezett, néhány évszázada kinemesített zöldségek-gyümölcsök, előemésztés nélkül hirtelen belezuttyantva abba a gyomorba, aminek a működése évtízmilliók alatt alakult ki olyanra, amilyen. elismerem, hogy lehet nagyon jóízű ilyesmiket csinálni, és ha valaki azt mondja, hogy azért fogyasztja, mert jóízű csemege, akkor az más, de ha egészségmániákussági megfontolásokból teszi .....

ATS 2018.06.19. 09:28:57

@midnightcoder2: Hol sikklott ki, mi tortenhetett?

bobijub 2018.06.19. 09:38:29

@tmm: a fánk finom. de nekem még finomabb a lekvárosbukta. szeretem a túróspalacsintát, tojásos, mazsolás cukrozott túróval megtöltve, tejföllel leöntve és még egy csomó porcukorral megszórva. és lecsó nyam-nyam, és pörkölt. nyam-nyam. de megkérdőjelezem, hogy van-e ízlelőbimbója annak, aki csodálatos magyar kajának tartja a tehetségtelen módon, megszenesedett taplóhoz hasonlítóra füstölt sertéshúscafatokat, a nyálszívóként is eladható főtt húsvéti sonkát, stb. és nagyokat csodálkozom azokon is, aki a friss és nyers bármilyen zöldséget undorodós hangsúllyan nevezi nyúlkajának, de a pörköltjéhez boldogan zabálja a denaturált zöldségeket (csalamádé, ecetes almapaprika.

viszont mindezen gasztronómiai kedvelések és nemkedvelések ellenére azzal is tisztában vagyok, hogy ezek közül mi az, ami hízlal. és mi az, ami egy normál jóllakás esetén az ésszerű napi adagnál jóval több kalóriát pakol a szervezetembe, pontosan azért, mert 100%-ban hasznosítható tápanyagösszetételük van. az ősember nem 100%-ban hasznosítható tápanyagösszetételű, magyaros ízvilágú kajákat evett, nem túl sok hántolt gabonát, nem túl sok finomított répacukrot és nem túl sok kisütött kacsazsírt talált a természetben vándorolva. és a ténylegigazán nagyonfinom sokhónapig érlelt sajtok sem álltak garmadával minden barlangpolcon. szóval az egészséges őskaját meg a szocializmus derekán magyarosnak kikiáltott ízvilágot összezagyválni ...

midnightcoder2 2018.06.19. 13:43:40

@ATS: Millió oka lehet. Az egyik Pl. az a sokféle vegyszer amit eszünk, belélegzünk. Az, hogy egy hatóanyag rövid távon nem okoz gondot akkor sem, ha 100x-os dózisban kapod, nem jelenti azt hogy akkor sem okoz változást, ha hosszú távon eszed. Vagy ha kombinálod pár másik vegyszerrel ami külön megint csak nem veszélyes. A másik ok az lehet, hogy a gyermekhalandóságot ugye levittük nullára, ergo a legszerencsétlenebb mutációval élönek is megvan az esélye hogy továbbadja a génjeit. Régen úgy 10-12 gyerekböl lett 2-3 felnött. Mutáció van, szelekció nincs. Aztán Pl. elektroszmog.
Vagy kitudja. Ma divat mindent az életmódban, táplálkozásban keresni, ami picit olyannak tünik nekem, mint ha a szerelö minden motorhibát a benzin minöségére vezetne vissza.

segar 2018.06.19. 15:25:28

- NEM olyan. Konkrétan az életmód az oka a civilizációs betegségeknek.
___
A mai táplálkozáson múlik az, hogy egyrészt a félrevitt folyamatoknak nincs helyreállítási potenciálja, másrészt maga a "táplálék" is félrevisz mindent. A tápcsatornában tombol egy darabig, majd miután kapacitás fölött lesz, szétnyomja a metabolizmust is. Kinek hol.
___
De ez az egész senkit nem érdekel, amíg a fogai közt forgathatja a rafaellógolyót. Majd ha fáj, akkor érdekli. Aki látott haldoklót, tudja, hogy nem halogathatunk annyit, mint az egyszeri paraszt gondolná... (különösen a mai fiatalok). Időben lépni kell(ene), és megvédeni a családot, BÁRMIVEL. :|

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2018.06.19. 16:20:31

Bő vacsorám…

Bő vacsorám kaja-pia
Megfelelő elegye.
Nem tűröm, hogy bárki fia
Énelőlem elegye!

Közbeszédet jelenleg a
Vacsorámmal témálom;
Se nem kevés, se nem vega,
Van is tőle rémálom!

Álmok tele hassal lelki
Szodomák és Gomorrák;
Böjt kell, míg nem zsigerel ki
Belülről a gyomorrák!

Megjavulok s vadul töröm
Rossz életmód falát át,
S nem is eszem – minő öröm! –
Csupán néha salátát.

„Ez a vers annyira tökéletes, hogy bármilyen hozzászólással csak rontani lehetne rajta. Letehetetlen bestseller!” /The New York Times/

„Best serrel! Wernesgrünerrel vagy Löwenbrauval! És pereccel!” /Frankfurter Allgemeine Zeitung/

„És igen, katarzis. Egy keleti bölcsesség jut eszembe: Chuck Norris megpróbálta a lehetetlent és sikerült neki. Na, valami ilyen érzés fogott el. Ez biztos, hogy Frady Endre szerzemény? Egyszerűen tökéletes. Hihetetlen...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Nincs is szebb, mint egy hiteles, de nem túl részletes mea maxima culpa. Menj békével, gyermekem, és ma már ne étkezz! Penzumod legyen 10 "reggelizz úgy", 20 "mindennapi salátánkat" és legyen neked könnyű a vacsora!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Lelki Szodoma és Gomora, költő úr? Lóti futi van éjjelenként a latrinára oda-vissza, meg kénkőszag? A kedves neje meg sóbálványként nézi? NEM ENG.!” /I. Mózes, monoteista szakpróféta és a Kőtáblischer Zeitung főszerkesztője/

„Vacsorára sosem fogyasztok többet egy tepsinyi hagymás babnál és két korsó sörnél. Vigyázni kell a vonalaimra!” /Bud Spencer/

„Ne aggódj Buddy, a legtökéletesebb térgeometriai alakzat a gömb, amit te már elértél, úgyhogy akár nekem is adhatnád a hagymás babodat! Nem? Döntsük el sör virslivel, hogy ma ki vigyázzon jobban a vonalaira?” /Terence Hill/

„Bezzeg az én vonalaimra nem vigyázott senki, sőt az a rút római katona még szét is taposta a homokba rajzolt ábrámat! Ráadásul, amikor rászóltam, hogy "Ne zavard a köreimet! ", még le is szúrt a fattyú! Mindegy! Megölhetnek, de ártani nem tudnak nekem!” /Arkhimédész, ókori szicíliai tudós/

„Költő úr, ha a drasztikus kényszerfogyása nyomán beállna a pszichés alapú anorexia nervosa, akkor okvetlenül keresse fel a Cukrozott Tokaszalonna utcai rendelőnket, ahol kellő önbizalommal és elegendő sertésdagadóval töltjük fel, hogy utána már soha ne legyen visszaesése, soha!” /Dr. Tokaredő Tomor, a Soványakat O-alakúra Hizlaló Alapítvány (SOHA) főorvosa és főszakácsa/

„Az egyre jobban teljesítő és erősödő jóléti társadalom öncélban tobzódó poklának mélységeit megjáró költő önmagát keresztrímekve feszítve vegetál át a lét letargikus lépcsőfokain. Az önnön hedonizmusához letáplálékláncolt alkotó vegetatív idegrendszerbe markoló pirruszi győzelme mögött a biblia bűnök hátrahagyásának véres izzadással kijegecesedett salátatörvénye. Felszabadult örömmel átitatott halálközeli élménylíra nem csak nyulaknak!” /Hamu Samuné Vogymuki Isa, a Kőkorszaki Irodalmárok Szervezetének (KISZ) témafelelőse és maszek kiskertész/

„Rámutathatnék, hogy milyen jó ez a vers, ha feltétlenül hazudni akarnék egy kicsit, de anyám azt tanította, hogy aki mutogat, az hazudik is; aki hazudik, az lop is; aki lop, az rabol is; aki rabol, az gyilkol is; és aki gyilkol, az akasztófán végzi, hacsak nem O.J. Simpson az illető, vagy nem tünteti fel véletlen balesetnek. Szerintem ez a vers most kivételesen valamivel jobb lett, mint egy túlkaprozott menzai tökfőzelék, de én inkább ezt tekintem véletlen balesetnek. Frady Endre talán gondatlanságból, talán ittasan, de ezt a versét elfelejtette nagyon elrontani. Kétszer aláhúzott kegyelem kettes alá, és egye fene, egyszer még anyám is elolvashatja!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Esténként nehéz csak zöldséget ennem, mert amikor beleharapok egy erdőbe, óhatatlanul a számba kerül egy-két mókus, nyúl, fácán, vagy vaddisznó. Alig győzöm kiköpdösni őket, bár, amelyiket véletlenül már kettéharaptam, azt azért lenyelem.” /Chuck Norris/

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2017/02/bo-vacsoram.html

midnightcoder2 2018.06.20. 07:11:05

@segar: A mai gyerek sokkal egészségesebb kajákat kap mint mi 30 évvel ezelőtt, mégis nagyságrendekkel több a beteg gyerek. A városi átlagpolgár sem hiszem hogy sokkal egészségesebben élne mint mondjuk 100 éve. Csak akkor egyrészt jobb génekkel indult, másrészt nem lélegzett be egész nap dízelfüstöt, nem evett meg mindenféle vegyszert, az ivóvizében nem volt hormon, műanyagszármazék, stb.
Mondjuk, amúgy sokkal tovább az a polgár sem élt egyébként, ahogy te sem fogsz, hiába zabálod a müzlit és futsz napi 60 kilométert, ezzel csak az életed lesz szarabb, de ugyanúgy meg fogsz halni 70-80 évesen. Az, hogy ma mindent az életmóddal és a táplálkozással próbálnak megoldani, több okra vezethető vissza.
1. A dokik, ahogy más tudomány művelői sem szívesen mondanak olyat, hogy nem tudom. Ráadásul ezek a bölcs tanácsok úgy osztogathatók, hogy az osztogatónak az ég világon semmiféle felelőssége nincs. Azt mondtuk, hogy tojásban lévő koleszterin méreg, és eltiltottunk a fogyasztásától ? De most felfedeztük, hogy mégsem az. Lám, milyen okosak vagyunk...
2. Maga az egészségügy úgy működik, hogy az új megoldások, hatóanyagok bevezetése a gyógyszergyárakon múlik. Ők gyártják is a gyógyszereket, a fenti hatóanyagok alapján. Ezeknek a hatóanyagoknak a szabadalmi védettsége azonban csak egy ideig tart. Ha lejár, mindenki gyárthatja, ergo a gyár extraprofitjának vége. Ja, és erősen véges sok olyan gyár van, ami be tud vezetni egy gyógyszert. Ergo, ők abban érdekeltek, hogy ne nagyon legyen meg a rák, cukorbetegség, stb. gyógyszere, mert ha egyszer megvan, akkor az ő profitjuk a béka segge alá megy, mihelyt lejár a fenti szabadalmi védettség. Na most, hogy a kicsi betegek agyában ne legyenek olyan hülye gondolatok, hogy míg az emberiség mára eljutott a kőbaltától az okostelefonokig, addig a dokik gyógyítási tudománya az ágazatba öntött dollármilliárdok ellenére is kb. ott tart mint 100 éve, na erre kell az áldozathibáztatás. Ha meg lehet oldani, hogy a beteget tegyük felelőssé a betegségéért, azért kapott rákot mert nem fut napi 10 kilométert és nem él salátán, akkor fel sem merül a kérdés, hogy valamiféle társadalmi nyomás alakuljon ki a jelenlegi rendszer megváltoztatása, és az egészségüggyel kapcsolatos innováció gyorsítása érdekében.

3. Maga az egészégipar is óriási business. A sportcipő előállítása úgy 5000 forint, és ebben már benne van az azt megvarró vietnami gyerekmunkás bére is, míg simán el lehet adni a lúzernek 60-80 ezer forintért. Ekkora extraprofit max. a drogon van. De a roppant egészséges élelmiszerek gyártása sem rossz buli, a fehérjeszelettől a müzliig. A tápláléklánc alján pedig ott vannak a diétapápák mint a Norbi, a gasztro és egészségbloggerek, a személyi edzők, az edzőtermek működtetői, a különféle tömegsporttal foglalkozó emberek, de valahol még a biciklis futár cégek tulajdonosai is.

Privateer 2018.06.20. 08:36:21

Cikk elején lévő fotó láttán elment az étvágyam.

Amúgy meg nem mindegy, hogy milyen életet élek a 60-70-80 éves elhalálozás előtt. 10 évig szenvedek, vagy csak az utolsó 3 hónapot kínlódom végig mire meghalok.

Többi regényírást meghagyom nektek. :)

kvp 2018.06.20. 08:54:38

Anno az osemberek tenyleg hust ettek, meg nagyjabol minden mast amire ra tudtak tenni a kezuk. Ez a fajta taplalkozas ha van eleg etel tobbnyire egeszseges eletet biztositott nekik az eletuk vegeeig, ami olyan 25 es 35 eves kor kozott volt. Az emberek szamara a klasszikus genetikai atlag a 35 eves elettartam volt.

A modern egeszseges taplalkozasra csak azert lenne szukseg, hogy 35 eves kor folott ne beteg es haldoklo emberek legyenek, hanem akar 60-80 eves korukig nagyjabol egeszsegesek. Hol van itt a problema? Az, hogy nincs egeszseges taplalkozas. Anno meg a 70-es 80-as evekben is egy egesz csalad nem evett meg annyi cukrot mint amit most par honap alatt csak az uditokkel elfogyaszt egy atlagos gyerek. De pl. a regi sportszeletben sem genmodositott szoja volt toltoanyagnak, hanem hagyomanyos tok. Egyszeruen a mai modern feldolgozott etelek szinte kivetel nelkul rosszabb minoseguek mint amit akar 30 eve ettunk, sajnos meg az elvileg egeszsegesesebbek is. A kornyezetszennyezes lathato merteke csokkent ugyan, de a lathatatlan nott. Mint a dizel katalizatorok bevezetesevel a korom, ami ugyanugy megvan, csak a szep nagy szemmel lathato pernye helyett lathatatlan, de belegezheto lett.

Az egeszseges kornyezet mara nem igazan elerheto, meg a deli sark es az oceanok ember altal soha nem lattott resze is szennyezett lett. A feldolgozott etelek minosege rohamosan romlik, mig a kornyezetszennyezes miatt a feldolgozatlan, szabadfoldi etelek is szennyezette valnak. Ehhez kepest kellene az emberisegnek atlepnie a 35 eves termeszetes elettartalmat es problaja elerni a 100-120 eves elmeleti maximumot. Mindezt ugy, hogy az osztoneink es az izlesunk meg mindig a 35 eves celra vannak beallitva es tudatos dontesek nelkul ennek megfeleloen viselkedunk.

midnightcoder2 2018.06.20. 19:17:43

@kvp: Ugyan már. A 70-es, 80-as években centire annyi cukrot ettünk mint ma. A gyerekeknek nem kóla volt, hanem jaffa, vagy málnaszörp, cukros tea. Csoki ugyanúgy volt, nem akkora választék de lényegesen jobb minőség mint ma. Nem véletlenül veszik a népek ma is a Boci csokit meg a piros mogyoróst, él meg szépen, meg a Traubi Soda. Pedig hát nem sok közük van az eredetihez. Barna kenyeret pedig már 100 éve is csak a leglecsúszottabb lumpen elemek ettek a parasztok között is. Mégis tovább eléltek mint te fogsz, és nem csak a látástól mikulásig melózó parasztok, de a városiak is.

De vegyszert csakugyan töredékét ettük mint ma, és a génjeink is 1000x jobbak voltak.