A B1 blog gasztro rovata



Igenis süssünk otthon kenyeret!

2015. május 27. - Ninon

Nem is tudom, eddig mi tartott vissza attól, hogy ne a saját két kezem által készült kenyeret szeleteljem fel a reggeli paprika és felvágott mellé. Másra nem is gondolhatok, minthogy az elkényelmesedés. Mert annyi pékség nyílik egymás hegyén-hátán az országban, hogy ennyire talán nem is volna szükség. Sokan, sokféle portékával kínálnak, és próbálnak minket magukhoz édesgetni, a választék tényleg hihetetlenül bőséges. De higgyetek nekem: az otthoninál egyik se lesz jobb.

Honnan tudom? Mert nálunk már nincs "bolti kenyér". Itthon csak az van, amit én állítok össze és én sütök meg. És biztosíthatok róla mindenkit: nincs panasz. Hogy is lenne, amikor már a sülési folyamat alatt szinte rátapadunk az én drágámmal a sütő ajtajára, és felváltva járkálunk ki a konyhába "szagmintáért", meg hogy megnézzük, csak úgy. Ez is egy olyan élmény, amit a legcsinosabb pékség sem adhat vissza.

Emellett hatalmas előnye a házi kenyérnek, hogy tudod, mi van benne. Mert te teszed bele. Nagyjából azt, amit akarsz, magad alakíthatod a hozzávalókat, te formázhatod és ízesítheted. Ekkora szabadságot melyik pék tud neked nyújtani? Egyik se, ez a saját privilégiumoddá válhat mostantól!

Az én kenyérsütési mizériám már évekkel ezelőtt elkezdődött, legalább 10 éve, amikor divatossá váltak hazánkban a kenyérsütőgépek. Édesanyámmal mihamarabb be is szereztünk egyet (mondanom se kell, horribilis áron), és mindjárt az egyik kedvenc konyhai kütyünkké avanzsálódott. Este bekészítettem a kenyér alapanyagait a gép keverőtálába, és reggel friss, sk kenyérből csinálhattuk a szendvicseinket. Akkora büszkeség volt már ez is nekem, tinilány számára, hogy tobzódtam, minden nap "kenyereztem volna", ha kellett volna. De körülbelül csak 2 naponta fogyott el a pékáru, méretéből fakadóan.

Aztán ezt a kenyérsütőgépet a családi fészekből való kirepüléskor megkaptam éccsanyától a stafírungom részeként. Sajnos nem sokáig boldogította megváltozott életemet. Egyik este, amikor ugyanúgy, mint ifjú koromban, bekészítettem a hozzávalókat, és elindítottam egy csoda francia kenyér programot, masinám bemondta az unalmast. Nem kevert, nem dagasztott többet. (Később próbálkoztunk javíttatással, de "ehhez nincs alkatrész" címszó alatt elhúzhattunk a búsba). Mit kezdjek akkor a tésztával, ami végülis már csak a gyúrásra, a kelesztésre és a sütésre vár? Hát két szép kezem nekem is van, megoldom. Rendben, de miben süssem ki? Ha csak úgy rádobom egy gáztepsire, a sütő belső részével válik egyszínűvé! Előkaptam hát szuper konyhai társamat, a robotgépet, hozzá a dagasztókart, és jobb híján, a jénait, ami azelőtt legfeljebb máglyarakásnak adott formát. A legnagyobb zseninek éreztem magam, aki bármilyen helyzetből kivágja magát, és igazából így is volt. A kenyér szép és ízletes lett, és valóban nagyon elégedett lehettem a problémamegoldó képességemmel.

20150408_122147-1_1.jpg

Egy tuti rozsos kenyér, frissen a sütőből

Ez volt az indulás. Azóta odáig fejlődött a kenyérmániám, hogy nem vagyok hajlandó boltban ilyesféle dologért pénzt kiadni, legyen az akármilyen csábító. Az enyém úgyis csábítóbb. Kísérletezek ízekkel és lassan formákkal is. Mindezt persze párocskám nagy megelégedésére.

Hiszen a péksütik világa óriási teret enged kísérletezgetésnek, megszámlálhatatlan mennyiségű kombinációt adhatnak a hozzávalók variálgatásai: különböző lisztek, zsiradékok és plusz hozzávalók.

11206005_1073046032724086_4551869983685239054_n.jpg

Zabpehellyel felturbózott kenyér, szénhidrát-csökkentett lisztből

Szeretnétek ti is tudni a titkot, ami nekem bevált, és ilyen csoda kenyereket tudok sütni?

Mindenki nyugodjon meg, semmilyen ördöngősséget nem kíván, igazából nagyobb konyhai tapasztalat sem szükségeltetik, de a gyakorlat persze itt is fontos tényező lesz.

Először is a legfontosabb: a friss élesztő. A gépekhez jó a por állagú is, ezekhez a változatokhoz is jó, de mindenképpen a frisset ajánlom. Körülbelül 3 dl vizet (készült már tejjel is, de nem adott sokkal nagyobb élményt, plusz így a laktózt is el lehet kerülni) meglangyosítok egy 5 dekás élesztőhöz, amibe 1 evőkanálnyi kristálycukrot szórok, mert ugye ez indítja majd meg élesztőnk pályafutását. Cukros vízbe élesztőt belemorzsolni, a tetejét 1-2 evőkanál liszttel megszórni, és egy kistányérral befedni. Ez volt a legbonyolultabb rész az egész folyamatot tekintve. Hagyom szépen, hogy a tálkában az élesztő rendesen kibontakozhasson, azaz szép habosra felfuthasson.

Addig pont össze tudom rakni a kenyerünk többi részét (és el is tudom mosogatni, ami még kering a mosogatóban ebéd óta). Egy nagy tálba lisztet szitálok, egy élesztőhöz mérve eleinte legalább 30-40 dkg-t. Nekem fontos, hogy át is szitáljam, a múltkor egy lisztnél elég furcsa gömböcök is hátramaradtak a kislyukú szűrőmben... Ezután mehet rá 1-2 kiskanál só (vagy inkább mondjuk úgy, ízlés szerint).

Amikor úgy ítélem, ennél jobban már nem tudja felnyomni az élesztő a kistányért, akkor kezdődhet a tészta összeállítása. Ehhez előkapom a dagasztókarral ellátott robotgépemet (bátrak és kondizni vágyók gyúrják szépen kézzel!), és mielőtt a liszthez adnám a nedves alapanyagokat, 2 evőkanál olajat adok hozzá (zsiradékról még annyit, hogy a múltkori olívabogyós kenyérhez olívaolajat tettem, de volt már, hogy olvasztott vajat választottam inkább; ez függ a kenyér ízesítésétől is, de sima olajjal nem nagyon lehet melléfogni). Ezután bekapcsolom a gépet, és fokozatosan összekeverem az összes alapanyagot. Olyan tésztát kell kapni, ami leválik a gép keverőiről (keményebbeknek az ujjáról), ehhez még fokozatosan, szemre adagolok hozzá lisztet.

11045475_1080511261977563_6315356954744827866_n.jpg

Olívabogyóval megbolondítva

Ha ez megvan, tiszta ruhával lefedem a tésztát a tálban, és kelni hagyom legalább egy órán át, míg szép nagyra nem duzzad. Ekkor bekapcsolom a sütőt, hogy bemelegedjen. Átgyúrom a tésztát, ilyenkor már mindenképpen kézzel, és ha valamilyen extrát szeretnék hozzáadni (lásd olívabogyó), azt ekkor teszem meg (vannak, akik ilyenkor is kelesztik még egyszer, én nem szoktam, de ártani tuti nem fog). A jénait szépen kiolajozom (tipp: öntök kb. 1-2 evőkanál olajat az edény aljába, és egy darab papírtörlővel oszlatom el benne, így nem leszek csupa ragadós zsiradék), az aljába egy kevés lisztet szórok, és elegyengetem. Mehet bele a megformált tészta. Én szeretek 3 vágást ejteni a tetején, így egy kicsit esztétikusabban fog berepedezni, mintha hagynánk ezt saját magától megtörténni. Mehet rá a jénai teteje, és be a sütőbe.

Gázsütőben 3-4-es fokozaton szoktam sütni kb. 40 percig, majd - szemmértéket is igénybe véve - leveszem a jénai tetejét, hogy megbarnulhasson. Ehhez 5-6-os fokozaton adok neki még negyed órát. (ha nem tudnátok pontosan a sütőtök fokozatait és hőmérsékleteit, itt egy kis segítség)

A végeredmény pedig, amint az eddigi képeken láthattátok, megéri. Finom, omlós a kenyerek belseje, emellett ropog a külseje. Az igazi kihívás ilyenkor már csak az, hogy képesek legyünk megvárni, amíg kihűl, mert addig szeletelhetetlen.

10406674_1081720465189976_3481604429185998838_n.jpg

Pirított hagymás, ami egy órája lett kész

Összességében az otthoni kenyér elkészítése mindennel együtt 3 óra körül van, ebből az aktív tevékenységeket mérve nekem fél óra szükséges egy kenyér elkészítéséhez. Igazából nem mondhatom azt, hogy időigényes, amíg felfut az élesztő, kel a tészta vagy már éppen sül, ki-ki foglalkozhat egyéb teendőivel. Csak ne feledkezzen meg a készülőben lévő csodáról!

Ha van tippetek, élményetek, tapasztalatotok, osszátok meg velünk kommentben!

A bejegyzés trackback címe:

https://b1gasztro.blog.hu/api/trackback/id/tr927491156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

micsoda? 2015.05.27. 21:55:28

Igaza van a posztírónak, nincs párja az otthon sütött kenyérnek. Kíméljem a gépet, ritkán - 2-3 hetente egy alkalommal - sütök, de az ünnep:)

ccvv 2015.05.28. 04:02:59

De ezek a fotók... :(

LULUIM1989 2015.05.28. 09:04:00

40 dkg liszthez nagyon sok 5 dkg friss élesztő! Ennyi liszthez 2 dkg is bőven elég!

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2015.05.28. 10:42:30

A poszt első tanulsága, hogy akinek nincs meg a tudása és eszköze a fényképkészítéshez az inkább ne készítesen fényképet nyilvános publikálásra mert az egyébként élőben biztos jól kinéző kaja visszataszítóvá változik.

a poszt mondanivalójával egyetértek, a házi kenyér sütése jó móka

dreamhotep 2015.05.28. 10:57:50

@LULUIM1989: pontosan. megkel annyitól is és még jobb lesz az íze. Inkább hosszabban kelesszünk és válasszunk jó lisztet.
de egyébiránt csatlakozom, nincs jobb az otthoni kenyérnél

mrt666 2015.05.29. 09:02:34

Jó kis írás, tetszett. Ez alapján lehet otthon is kísérletezni.
Az a baj, hogy a családban ár nincs kitől megtanulni.
Régen mire egy leány eladó sorba ért hetente többször látta a folyamatot a nagymamától, meg az anyától, így biztosan nem volt gondja asszonyként a kenyérsütés.
A friss kenyér mindig egy ünnep a családban.

LULUIM1989 2015.05.29. 21:12:02

@mrt666: Ha a kenyérsütés tényleg érdekel, segíthetek! Évek óta otthon sütöm a kenyeret.
A fotók?! Ezek a kenyerek tényleg nem szépek így, de a tapasztalatom azt mondja, hogy élőben se voltak szebbek.

LULUIM1989 2015.05.29. 21:19:05

Ha géppel dagasztja a tésztát, teljesen felesleges felfuttatni előtte az élesztőt. A gép táljába bepakolod a vizet, sót, olajat, lisztet, (plusz amit még szeretnél bele rakni) és a tetejére morzsolod az élesztőt.
És a jó tészta simán megáll magában is, nem kell jénai sem tenni. Én is szoktam jénaiba, de általában csak beleteszem a tésztát egy nagy tepsibe, és gyönyörűen megnő, és nem terül el.

Túrós (törölt) 2015.06.07. 13:13:23

nyugodjatok már le a picsába nem olyan rossz képek ezek. A lényeg látszik legalább is

Ninon 2015.06.08. 12:54:11

@Túrós: köszönöm, elérzékenyedtem egy picit, hogy valaki egy gasztro blogon nem a fotózási skilleket kéri számon rajtam :)